Németh Miklós (N. M.): Úgy emlékszem, hogy Pulai Miklós valamikor ‘80-ban került át a Tervhivatalba elnökhelyettesnek az MNB-ből. Feladatkörömből adódóan én rendszeres látogatója voltam a Tervhivatal kollégiumi üléseinek, ahol az elnök, elnökhelyettesek és az illetékes főosztályvezetők vettek részt.…
Azt határozottan ki tudom jelenteni, hogy nagyon kedveltem és tiszteltem őt. Azon kevesek között tartom számon ma is, akinek jó értelemben vett józan paraszti esze mellett mindig, mindenkivel szemben volt mersze őszintének lenni, aki kiismerte magát a pénzügyi világ minden makró és mikró kérdésében.…
– Mikor ismerted meg Miklóst?
K. Á.: Nagyon régen, vagy ötven éve. Egy tervező vállalatnál, az UVATERV-nél dolgoztam. Munkahelyemen – az akkori világban szokatlanul szabadszellemű vállalatnál – megtűrték, vagy inkább megőrizték, mentették a „deklasszált” embereket is. Köztük olyanokat, akik második…
Pulai Miklós néhány esztendővel volt fiatalabb nálam. Amikor a szovjet megszállók fogolytáborba hurcolták el a volt katonákat, az apját is elvitték „málenkij robot”-ra. Miklós, aki akkor olyan 20 éves lehetett, felszökött a vonatra, és elkísérte az apját, hogy az ne legyen egyedül. Ez megható volt.…